Egyedül

Én úgy gondolom, hogy társadalmilag sok barátom van, akikre mindig számíthatok. De azért valami hiányzik. G állandóan a szerelmi gondjait osztja meg velem, és amikor én tanácsot adok neki, akkor azt meg is szokta fogadni. Pedig semmi tapasztalatom nincs ez ügyben. Amikor megkérdezem, hogy mit érez, és kérdezgetem a hasban szálldosó lepkékről, akkor azt nem tudom elképzelni, mert még soha nem voltam szerelmes. Ezeket is, csak nyálas, romantikus könyvekből szedem. Azt hittem, ha kivárom, majd valaki csak rám talál. Ha nem erőltetem annyira. De nem jött senki. Mindenki csak barát. Az iránt sem érzek többet, aki tök jó fej, és egy csomó közös van bennünk, és nem mellékesen szerelmet vallt. Miért vagyok ilyen? Aki nem tud többet érezni mások iránt?

Szilveszter

Imádom ezt az ünnepet! Ilyenkor már két éve a barátaimmal bulizunk, és egy kicsit kirúgunk a hámból. Ezer, és ezer vicces történetem van már ezzel kapcsolatban. De sajnos, ehhez sem energia, se mások érdeklődése nem áll a rendelkezésemre. De attól még minden egyes alkalommal rettentő jól érezzük magunkat. Néha még túlságosan is. Nem vagyunk valami részeges banda, aki minden hétvégén becsiccsent, de azért ekkor mi is megengedjük magunknak, hogy kicsivel többet igyunk, és új dolgokat próbáljunk ki. Általában ezek ottalvós party-k, és ilyenkor reggelig nem is alszunk. Remélem nektek is legalább ilyen jó buliban volt részetek! ;)