Uff...kissé régen írtam. Bocsi, de kicsit sok dolog történt. De sok dolog van, ami már régen történt, úgy a tegnapi napom, és a mai délutánom mesélem el.
Kezdjük is a tegnappal. Barátnőmmel L-lel és a mamáékkal elmentünk Mórahalomra fürdeni. Ezzel nincs is semmi baj, csakhogy esett az eső. Ahhoz képest teljesen jól elvoltunk. Nem zavartattuk magunkat, és belementünk abba a medencébe, ahol egy lélek nem volt. Persze utánunk már mások is bemerészkedtek, sőt a csúszdát is elindították. Utána szaunáztunk, csúszkáltunk, palacsintát ettünk... végül ami még nagyon vicces volt, hogy belementünk abba a medencébe, ahol a hullámok voltak...más szóval a hullámmedencébe! :P Ott találkoztunk két 13 évessel, és elkezdtünk velük ádáz harcot vívni természetesen vízzel. Nagyon vicces volt. És jól is szórakoztunk. Utána még találkoztunk velük párszor. Akkor mindig beközöltük a másikkal, hogy "már megint ti?" De attól még élveztük a dolgot. Amikor hazaértünk, akkor pedig amíg a vonatra vártunk, beültünk a cukrászdába, és ettünk egy sütit. Aztán meg fagyit, hogy dobjon még a kalórián egy kicsit. Imádom a Whisky-s fagyit! <3 Szóval igen vicces volt! :))
Aztán ma pedig nálunk volt a barátnőm Zs. Támadt egy olyan zseniális ötlete, hogy menjünk be a mellettünk levő temetőbe. Csak hogy az nem olyan egyszerű. Az egyik kapu ami a főútra néz, az le van lakatolva. A másik ajtón ki van függesztve egy szöveg, hogy ne mászkálj bent, mert életveszélyes, mivel a sírok rád dőlhetnek. Ez még semmi sem lenne, csak hogy azzal szemben lakik a temetőcsősz, aki engem ismer. Sajnos. Ezért a mi éles logikánkkal megkerültük az egészet, és hátul a dzsumbujos résznél akartunk bemászni a kerítésen keresztül. Így is tettünk. Nagy nehezen, de végül sikerült. Aztán egy ideig ott bóklásztunk, megkerestük a főútra néző kaput, és akkor lett vicces a történet igazán. A kapu túloldalán vajon ki láttam meg? A temetőcsőszt. Mi gyorsan bebújtunk a fal mögé nehogy meglásson, aztán elkezdtünk a másik irányba futni, mire rájöttünk, hogy az az ember hazafelé tart. Hallottunk valami ajtó nyitódást, és attól féltünk, hogy a temetőbe jött be, így inkább visszafutottunk a kapuhoz, felmásztunk a falra, és kiugrottunk. Figyeljétek a logikát. A kapu túlsó oldalán. Ott egy benzinkút, egy főút, egy bicikli út. A másik oldalán, egy csomó fa, sírok és a temetőcsősz. Mi meg kiugrottunk. Na mindegy. Jó pár karcolás a kézen (bár azt szerintem a bemászáskor szereztük), és egy csomó szúrós növénnyel a cipőnkben megúsztuk, és röhögve mentünk haza.
Ezzel a két történettel asszem be is mutattam, hogy milyen hülyék tudunk lenni.
ßy: Tijbij xd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése