Csak két átlagos nap velem

     Uff...kissé régen írtam. Bocsi, de kicsit sok dolog történt. De sok dolog van, ami már régen történt, úgy a tegnapi napom, és a mai délutánom mesélem el.
     Kezdjük is a tegnappal. Barátnőmmel L-lel és a mamáékkal elmentünk Mórahalomra fürdeni. Ezzel nincs is semmi baj, csakhogy esett az eső. Ahhoz képest teljesen jól elvoltunk. Nem zavartattuk magunkat, és belementünk abba a medencébe, ahol egy lélek nem volt. Persze utánunk már mások is bemerészkedtek, sőt a csúszdát is elindították. Utána szaunáztunk, csúszkáltunk, palacsintát ettünk... végül ami még nagyon vicces volt, hogy belementünk abba a medencébe, ahol a hullámok voltak...más szóval a hullámmedencébe! :P Ott találkoztunk két 13 évessel, és elkezdtünk velük ádáz harcot vívni természetesen vízzel. Nagyon vicces volt. És jól is szórakoztunk. Utána még találkoztunk velük párszor. Akkor mindig beközöltük a másikkal, hogy "már megint ti?" De attól még élveztük a dolgot. Amikor hazaértünk, akkor pedig amíg a vonatra vártunk, beültünk a cukrászdába, és ettünk egy sütit. Aztán meg fagyit, hogy dobjon még a kalórián egy kicsit. Imádom a Whisky-s fagyit! <3 Szóval igen vicces volt! :))
     Aztán ma pedig nálunk volt a barátnőm Zs. Támadt egy olyan zseniális ötlete, hogy menjünk be a mellettünk levő temetőbe. Csak hogy az nem olyan egyszerű. Az egyik kapu ami a főútra néz, az le van lakatolva. A másik ajtón ki van függesztve egy szöveg, hogy ne mászkálj bent, mert életveszélyes, mivel a sírok rád dőlhetnek. Ez még semmi sem lenne, csak hogy azzal szemben lakik a temetőcsősz, aki engem ismer. Sajnos. Ezért a mi éles logikánkkal megkerültük az egészet, és hátul a dzsumbujos résznél akartunk bemászni a kerítésen keresztül. Így is tettünk. Nagy nehezen, de végül sikerült. Aztán egy ideig ott bóklásztunk, megkerestük a főútra néző kaput, és akkor lett vicces a történet igazán. A kapu túloldalán vajon ki láttam meg? A temetőcsőszt. Mi gyorsan bebújtunk a fal mögé nehogy meglásson, aztán elkezdtünk a másik irányba futni, mire rájöttünk, hogy az az ember hazafelé tart. Hallottunk valami ajtó nyitódást, és attól féltünk, hogy a temetőbe jött be, így inkább visszafutottunk a kapuhoz, felmásztunk a falra, és kiugrottunk. Figyeljétek a logikát. A kapu túlsó oldalán. Ott egy benzinkút, egy főút, egy bicikli út. A másik oldalán, egy csomó fa, sírok és a temetőcsősz. Mi meg kiugrottunk. Na mindegy. Jó pár karcolás a kézen (bár azt szerintem a bemászáskor szereztük), és egy csomó szúrós növénnyel a cipőnkben megúsztuk, és röhögve mentünk haza.
     Ezzel a két történettel asszem be is mutattam, hogy milyen hülyék tudunk lenni.
     ßy: Tijbij xd

Because I'm Happy

Na jó, ezt a számot biztosan mindenki ismeri. De ha mégsem, hát tessék, linkelem:

Pharrell Williams - Happy

Akik már hallották, azoknak üzenem, hogy pár hallgatás után az egyik kedvencük lesz, akik még csak párszor hallgatták, azoknak lassan az agyára fog menni, akik már itt tartanak azok kerüljék el.
Most éppen a kémia házi dolgozatommal szenvedek, de nem bírtam várni ezzel a hírrel. Lehet, hogy sikerült. Hogy kihúzhatom ezt a dolgot a bakancslistámról. Lehet, hogy a mai földrajz TZ-m 5-ös lesz :O De azért még nem kiáltom el a dolgot. Szorítsatok!